© Photographer Rodchenko Alexander (1891-1956) “Books”. Poster for Leningrad department of GosIzdat (State Publishing House). 1924.
|
|
Az Art Forum Berlin nemzetközi vásáron október 7-10 között két magyar galéria, a Kisterem és a Vintage Galéria mutatkozik be.
|

|
Meg van nyereményjátékunk újabb nyertese!!
A hírlevél-listánkra augusztusban regisztráltak körében Ginter Zsófia nevét sorsoltuk ki, akit felhívásunk értelmében egy névre szóló VIP kártyával ajándékozunk meg a Budapest Art Fairre. Gratulálunk!
|

|
Idén a kizárólag klasszikus, modern és kortárs képzőművészeti alkotásokat felvonultató Budapest Art Fair mellett újra megrendezzük az Antik Enteriőr régiség-kiállítás és vásárt is.
|

The Art Newspaper
|
Nem nagyon emlékszünk rá, hogy a nemzetközi műkereskedelmi sajtó zászlóshajójának, az Art Newpapernek piaci rovata mikor foglalkozott utoljára Budapesttel. Most megtette (igaz, csak a weben): hírt adtak a januárban aktivizálódott Magyar Galériák Szövetségéről, ami tovább erősítené a külföldi vásárokon való jelenlétet és újrafazonírozná a Budapest Art Fairt.
|

|
A Bátor Tábor Alapítvány 2009-ben először vett részt a Budapest Art Fairen.
|

Lucas Cranach
|
Múlt héten került sor Maastrichtban a huszonharmadjára megrendezett Európai Művészeti Vásárra, a TEFAF-ra. A világ egyik legrangosabb és legpatinásabb képzőművészeti börzéjén ezúttal több mint 2,7 milliárd dollár értékben kínáltak antik, modern és kortárs műtárgyakat. A 72 ezer látogató nem csak nézelődni jött, a szervezők jobb évet zártak, mint tavaly. A legdrágább alkotás Cranach közel ötszáz éves bibliai festménye lett.
|

© Photographer Ignatovich Boris (1899-1976) Shower. Moscow, 1932.
|
A Budapest Art Fair történetében először, kiegészítő kiállítás gazdagítja a vásár kulturális kínálatát. A Műcsarnok önálló termében rendezzük meg az orosz fotográfia e 20 évét szemléltető kiállítást, a korszak legjobb fotósainak karakteres életművéből válogatva. 80 darab, eredeti negatívokról kézzel készített nagyítás érkezik erre a négy napra Budapestre.
|

Armory Show
|
Az Armory Show – a műkereskedelem fővárosaként üzemelő – New York legfontosabb művészeti vására. Bár az igazán nagy, patinás börzék Európában zajlanak, az Armory Show (Fegyverraktári Tárlat) is rendelkezik múlttal: 1913-as elődjén láthatott az amerikai közönség először modern műveket, például Duchamp heves tiltakozást kiváltó kubista aktját. Erre a hagyományra építettek a szervezők, amikor a kilencvenes évek végén műkereskedelmi vásárként újrateremtették az Armory Showt. A március 7-én bezárt nagy szabású rendezvényen – az Art Newspaper szerint – bizakodó volt a hangulat.
|

Artmagazin Fórum
|
2009. november 20-án az Artmagazin meghívott szakértő vendégei a hazai műtárgy-hamisítás múltjáról és jelenéről beszélgettek. Mit tegyünk, ha hamisítványt találunk? Vessük a tűzre, hogy ne mérgezzék a műkereskedelem köreit? Bízzunk mindent a szabad piacra, ami rendezi önmagát? Vagy szervezzük meg a hamisítók tetten érésének jogi és szakmai hátterét? Miért nincs benne a Büntető Törvénykönyvben a műtárgyhamisítás? Érvek és ellenérvek, szövevényes történetek, krimibe illő esettanulmányok. Az Artmagazin Fórum vendégei: Virág Judit, Martos Gábor, Molnos Péter és Vukán Béla.
|

Liam Gillick
|
Gyanakodva közelítek a Velencei Biennálé magyar pavilonjához, úgy, ahogy az ember egy teljesen mozdulatlan faláda felé szokott, amin nagy betűkkel az a felirat szerepel, hogy Vigyázat, Harapós Tigris! Nem arról van szó, hogy Forgács Pétertől tartanék. A neves alkotó minden alkalmat megragad ugyan, hogy kiossza a közönségét és az újságírókat, de az ilyen excentrikusságot hiba lenne felróni egy művésznek. Azt sem gondolom, hogy a mű okoz majd csalódást. A filmesként, dokumentumfilmesként, videoművészként ismert Forgács nemzetközileg elismert alkotó. Sőt a világban valójában nagyobb a neve, mint Magyarországon. A Momában a közelmúltban bemutatott filmje például telt házzal ment, igaz, végül vegyes fogadtatásban részesült.
|
|
|
|
|
|
A hét műtárgya
Nádler István: Feketebács

Nádler István a hazai neoavantgárd egyik alapítója, a nagy Iparterv – nemzedék klasszikusa, a Kossuth - és Munkácsy – díjas művész több évtizede meghatározó alakja a magyar kortárs művészetnek.
|
A hét műtárgya
André Kertész: Víz alatt úszó (1917)
1915 augusztusában Kertészt golyó sebesítette meg mellkasán és karján. Különböző budapesti és Budapest környéki kórházakban kezelték, felépülése során naponta úszott, mely során először tapasztalta és örökítette meg a „természetes torzítást”.
|
A hét műtárgya
Fáskerti Zsófia: Hagyományos mosószer (2009)
A hagyományos mosószer kifejezést elsősorban a reklámokból ismerhetjük.
A régi mosószer az, amit el kell dobni, mert az új sokkal jobb. Vagyis mindig a hagyományos mosószer anti-reklámozása történik.
|
A hét műtárgya
Herman Levente: Viadukt (Andrei pityókái)
Herman Levente (1976, Marosvásárhely), az Élesdi Művésztelep egyik alapítója, 2007- ben csatlakozott a Várfok Galéria állandó művészköréhez, mint az egyik legfiatalabb és egyben a körhöz legutoljára csatlakozott tag.
|
A hét műtárgya
MUNKÁCSI Márton Úszók (1928)
Munkácsi még Magyarországon fogalmazta meg teóriáját a fotóriportról: "meglátni a perc ezredrésze alatt azt, ami mellett a közömbös emberek vakon haladnak el -- ez a fotóriportázs elmélete.
|
A hét műtárgya
Appelshoffer Péter Pittore (2010)
Appelshoffer Péter legújabb festményét, ahogyan az ezt is tartalmazó sorozatot, épp egy éve zajlott párizsi útja inspirálta. Kis részben van is benne, bennük némi „franciás” könnyedség, hajlékony, lendületes vonalvezetés és égő, tüzes színek, de ezek inkább a rá és a magyar festészetre jobban jellemző erőteljes, „mellbevágó” expresszivitásba vezetnek át.
|
A hét műtárgya
Jakatics-Szabó Veronika Telefonszámcsere
Jakatics-Szabó Veronika a legfiatalabb generáció egyik ígéretes képviselője, 2007-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, azóta számos ösztöndíjat és több sikeres kiállítást tudhat magáénak. Legutóbb 2010-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíját nyerte el.
|
A hét műtárgya
Reigl Judit "Hasonlíthatatlan gyönyör"

Reigl Judit 1952-53 telén festett „Hasonlíthatatlan gyönyör” c. képét a szürrealizmus pápájaként emlegetett André Breton, 1954-ben állította ki előszőr a L’etoile Scellée-ben.
|
|
|